A fõváros határában kétnyelvű, Budaörs/Wudersch feliratú tábla jelzi, hogy egy ma is eleven német hagyományokkal rendelkező városkába érkeztünk. Budapesthez való közelsége és szép környezete miatt jelentős a város idegenforgalma.
Határában, a Budakeszi-erdő területén található a Budai-hegység legsűrűbb turistaút-hálózata. Erkel Ferenc rendszeresen töltötte itt szabadidejét, egykori nyaralóházának falát emléktábla díszíti. Mezei Mária színésznő a Budakeszin vásárolt házában töltötte utolsó éveit.
LÁTNIVALÓK, LÁTVÁNYOSSÁGOK
align=left A helyi németség történelmével, hagyományaival az enteriőrszerűen berendezett Riedl Ferenc Helytörténeti Gyűjtemény ismerteti meg az érdeklődőket. A Jókai utcában 1739-ben épített barokk kálváriakápolna áll. A Fő utcában található a római katolikus templom. Az épületet 1761 és 1766 között barokk stílusban építették, belsejében a XVII. sz. első feléből származó Ecce Homo-faszobor áll.
)
A templomkertben az 1997-es ásatások során feltárták a romanikus, majd a XV. században gótikus stílusban bővített középkori templom falmaradványait (műemlékké nyilvánítása folyamatban van). Jelenleg ezen a helyen szabadtéri előadásokat rendeznek.
align=right A településnek több műemlék jellegű lakóháza van: Jókai u. 12. (barokk, 1776), Virágvölgy u. 14. (késő klasszicista, 1846), Fő u. 187. (klasszicista, 1738). Ezeken túl mintegy 200 régi, szép sváb paraszt- és polgárház helyi védettséget élvez. A Fő utcában egy 1775-ből származó műemlék jellegű rokokó kőkereszt áll.
)
Budaörs neve a magyar polgári repülés történetével is összeforrt. Az 1937-ben megnyitott repülőtér ma a világ minden részéről fogad kisgépeket, május első felében, a Repülőnapon pedig mindig tízezrek csodálják itt a fémmadarak mutatványait. A makkosmáriai római katolikus kegytemplom kedvelt búcsújáró hely.
ÁLLANDÓ PROGRAMOK, RENDEZVÉNYEK
A Kálvária- hegy a hatalmas vaskereszttel és a golgota-szoborcsoporttal húsvétkor passiójátékok színhelye, és ugyancsak tavasszal várja a látogatókat a Budaörs Fesztivál is.
TERMÉSZETI ÉRTÉKEK, KIRÁNDULÓHELYEK
align=left Az egymással keveredő modern lakótömböknek, villáknak és a régi, falusias házaknak festõi hátteret biztosítanak a Budai-hegységhez tartozó Csíki-hegyek többnyire kopár, sziklás, imitt-amott fenyvesekkel borított vonulatai. Nagyszerű kirándulóterület ez, ahol a védett dolomitoldalakon és fennsíkokon tavasszal törpe íriszek, kökörcsinek és kankalinok tarka virágszőnyege mellett sétálhatunk.
)
A település északi határában, a Vörös-hegyen terül el az 1979-ben átadott 327 hektáros Budakeszi Vadaspark, ahol hazánk és európa őshonos vadjai közül több mint 30 fajt láthatunk. A vadasparkon belül erdei iskola kapott helyet, s található még itt pihenőpark, állatsimogató parasztudvar, rönkjátszótér, kilátó, tűzrakóhely is. A mozgássérült gyermekek és felnőttek számára a vadaspark programjainak keretében lovaglást biztosítanak.
A Makkosi-rét a főváros lakóinak kedvelt kirándulóhelye, sokan választják útjuk céljául vagy kezdőpontnak, találkozóhelynek. Budakeszi felől a Makkosi úton fölfelé közelíthető meg.
VÁROSTÖRTÉNET
align=right Budakeszi neve a Keszi törzsnévből származik. E honfoglalás kori eredetű település területén két falu volt a középkorban: Alkeszi és a XII. sz. folyamán tőle elszakadt Felkeszi. A települések gazdasági szempontból kedvező helyre települtek, mert a Budáról Esztergomba utazók a Visegrádon fizetendő vámot úgy tudták elkerülni, hogy Buda felől a Budakeszin és Pátyon át vezető elkerülő útvonalat választották.
)
Alkeszi templomát már 1267-ben említették. A történelmük folyamán sokan birtokolták mindkét falut, de a Török kor elején Felkeszi elpusztult (templomának utolsó említése 1513-ban volt), Alkeszi viszont rövidebb megszakításokkal végig lakott maradt.
align=left A megmaradt települést először Keszi, majd 1592-től Budakeszi néven említik. Pálffy Miklós esztergomi kapitány 1595-ben Budaörs lakosságával együtt a budakeszieket Esztregom és Érsekújvár környékére költöztette, akik nem sokkal a 15 éves háborút (1593-1606) követően visszaköltöztek.
)
A falut 1613-ban még lakatlan helyként tartották számon, de hamarosan újranépesült, s református egyháza is volt a század 20-as éveinek végén. A török Budáról való kiűzése során Budakeszi megint elnéptelenedett, így 1690-ben pusztaként szerepelt az összeírásokban, de 1698-ra ismét lakott hely lett. Új lakói délnémet telepesek voltak, akik három évig adómentességet kaptak.
1765-ben per útján Budakeszi királyi birtok lett. Új vendéglőt létesítettek, az ekkoriban betelepülők szintén jelentős kedvezményeket kaptak. A falu megélhetését elsősorban a mezőgazdaság jelentette, legfontosabb a szőlőművelés volt, de később, a XIX. sz.-ban jelentőssé vált a gyümölcstermesztés és a marhatartás is.
align=right A filoxéra-vész után, a század végén általánossá vált a helybéliek munkavállalása a budai üzemekben, a XX. sz. első felében pedig ipari vállalatok létesültek a településen. A falu környékének tiszta levegője miatt 1900-ban, Korányi Frigyes kezdeményezésére megindultak az első magyar tüdőszanatórium építkezései.
)
A II. világháborút követően az itteni sváb lakosság is megszenvedte a kitelepítéseket. Joschka Fischernek, Németország külügyminiszterének a szüleit szintén Budakesziről telepítették ki.
